Új termékek az ügyfelek által személyre szabottan!
Az ügyfél által igényelt mennyiség: 3 készlet
Rendeltetési hely: Indonézia
2. A monitoring technológia alapelvei és jellemzői
2.1 Induktivitásszonda módszer
Ez a módszer a csővezetéken belüli korróziót úgy figyeli, hogy folyamatosan figyeli a korrozív környezetnek kitett csővel azonos anyagú próbadarab induktivitási és induktivitási jeleit. Amikor a próbadarab vastagsága megváltozik. A teszttekercsre állandó váltakozó áramot vezetünk. Ez mágneses mezőt hoz létre a tekercs körül. Ekkor a tekercs induktivitása nagyon érzékeny a fém próbadarab vastagságának változására. Amikor a fém próbadarab korrózió miatt minimális elvékonyodást mutat. A teszttekercs induktivitása is hatással lesz. A tekercsen keresztüli induktivitásváltozás mérésével kiszámítható az induktivitás szonda fém próbadarabjának korrózióvékonysága. És akkor ki lehet számítani a korrózió sebességét.
Az induktív szonda megfigyelési módszerének számos előnye van. Például számos felhasználási területe van, és bármilyen korrozív környezetben használható. Így nagy felügyeleti pontossággal, nagy érzékenységgel és rövid válaszidővel rendelkezik. Válaszideje 0,0254 mm/a korrozív környezetben mindössze 1 óra. Például stabil teljesítmény, jó tömítés, nagy nyomásállóság, erős korrózióállóság. 5 mpy-s korrozív környezetben is folyamatosan használható 2 a-ig. Ezután a fenti előnyök alapján gyakran induktív szondákat használnak a korróziógátló intézkedések tényleges hatásának közvetlen értékelésére. Az induktív szondafigyelés a folyamatparaméterek beállítására is használható az ipari csővezetékek korrózióvédelmében.
2.2 Kupon módszer
Egy ismert méretű és tömegű szelvény kerül a cső belsejébe korrozív környezetbe. A kupon anyaga is megegyezik a pipával. Egy bizonyos ideig tartó expozíció után a kuponokat eltávolítják. Zsírtalanítás, rozsdaeltávolítás és szárítás után a tömeget lemérjük. A csővezeték korróziós fokát és típusát a próbadarab előtti és utáni minőségi és morfológiai változások alapján ítéltük meg. A tenger alatti csővezeték korróziófigyelésénél a szelvények általában 3 rétegűek. Ezután a vízrétegbe, az olajrétegbe és a gázrétegbe helyezik őket. Ez a víz, az olaj és a gáz maró hatását is tükrözi. Ha üledékkorrózió van a csővezetékben, vízszintesen telepített tárcsaszelvények használhatók. Ezután szimulálja a csőfal üledékes korrózióját 6 órakor a tengeri csőben.
Ha a csővezeték áramlási sebessége nagy és erózió léphet fel, általában függőleges sávokat választanak. Erózió-korrózió szimulálása nagy fal nyírófeszültségű helyeken. A vizuális megfigyelés és minőségelemzés mellett a tesztelt szelvényeket gyakran ki kell egészíteni lyukasztási mélységelemzéssel, korróziós termékelemzéssel és méretezési termékelemzéssel. A kuponos módszerrel kapott adatok átfogóan tükrözhetik a korróziós tényezők hatását. A reakcióinformációi pedig gazdagok, ez a legintuitívabb és legmegbízhatóbb megfigyelési módszer. A kuponos módszer által megkövetelt tesztciklus azonban hosszabb (általában a kupon 3 havonta egyszer cserélhető). A visszatükröződő korróziós információ pedig a tesztidőszak átfogó eredménye. Ez nem tükrözi a tranziens korróziós információkat.
2.3 Ellenállásszonda módszer
A ellenállásszonda A technológia az, hogy az ellenállás-szondával azonos anyagú és meghatározott hosszúságú fémhuzalt a csővezetékben lévő korrozív környezet hatásának teszik ki. Amikor a vezeték korrodálódik, az állandó feszültséghurok árama leesik. Feltételezzük, hogy a huzal felületén egyenletes korrózió lép fel. Ekkor az ellenállásváltozás kiszámításával a vezeték keresztmetszeti területének csökkenése számítható. Ez egyenletes korróziós sebességet eredményez. A hőmérséklet változása a vezeték ellenállásában is változást okozhat. A nagy hőmérséklet-változásokkal járó korrozív környezetben a hőmérsékletváltozás okozta ellenállási hiba nagy befolyással bír, és nem hagyható figyelmen kívül. Ebben a korrozív környezetben az ellenállásszondákat is gyakran használják hőmérséklet-érzékelőkkel együtt. Ez kompenzálja a hőmérsékleti hibákat.
Mivel az ellenállásszonda technológiája nem támaszt szigorú követelményeket az alkalmazási környezettel szemben. Így szinte minden korrozív környezetben alkalmas korróziófigyelésre. Ezután az eszköz alkatrészei egyszerűen gyárthatók és alacsonyak. Ez egy régóta bevált és széles körben alkalmazott korróziófigyelő technika.
Az ellenállásszonda technológiájának azonban korlátai is vannak.
①Először is, érzéketlen a korróziós sebesség figyelésére. Mivel a korrozív környezetben a hőmérséklet mindig kis tartományban változik. Ez azt okozza, hogy a hurok ellenállása is ingadoz (hőmérséklet-hatásnak nevezik). Általában ehhez szükséges a huzalkorrózió bizonyos mértékig történő felhalmozódása. A hurokellenállás ebből eredő növekedését az adatfeldolgozó rendszer korróziónak tekinti.
②Másodszor, függetlenül a helyi korróziótól vagy az egyenletes korróziótól, az áramkör ellenállása megnő. Ezért az ellenállás változása alapján nem tudjuk megítélni, hogy helyi korrózió keletkezik-e;
③ Végre nem lehet mennyiségileg nyomon követni a helyi korróziót.
